Egyetem ecsettel – A Szegedi Tudományegyetem fennállásának 100. évfordulója alkalmából rendezett kiállításról készült rádióbeszélgetés, mely 2022. május 21-én hangzott el az MR1 Kossuth Rádióban. A beszélgetőtárs Beslin Anita.

Tisztelgés az Egyetem és a családi örökség előtt
A kiállítás címében is megnyilvánuló „Egyetem ecsettel” egyértelmű tisztelgés a Szegedi Tudományegyetem előtt, ahol Sonkodi Rita 20 éve tanít és amely az alma matere is. A művésznő hangsúlyozza, hogy a kiállításnak mélyen személyes gyökerei vannak, különösen nagymamája története. Ő Kolozsváron kezdte meg orvosi tanulmányait, de Trianon következtében az egyetem bezárt, és a család Szegedre költözött, hogy a nagymama befejezhesse tanulmányait. Sonkodi Rita ezt a történetet „példaadó nagy dolognak” tartja, amely inspirációként szolgált a kiállítás képeihez.
„Nagy öröm ez számomra, mert már a címében, hogy egyetem az ecsettel valahol egy tisztelgés. Nem csak azért, mert hogy 20 éve itt tanítok, és nekem az almamáterem is tanultam, hanem azért, mert van egy nagyon személyes, erős története ennek a dolognak, hogy a nagymamám a családban egy nagyon ikonikus és egy meghatározó személy volt…”
Személyes kapcsolat és történetek az épületek mögött
Sonkodi Rita kiemeli, hogy a Szegedi Egyetem emblematikus épületeiről készült festményei mögött személyes történetek húzódnak meg. Példaként említi a Gyermekklinikáról készült képet, amelynek megfestésekor gyerekkori nővéri tapasztalatai inspirálták, azt a célt tűzve ki, hogy a kép a napsütést és a gyermekekért való odaadást sugározza.
„Igen, mert mindegyikhez van egy személyes történet, például azért a Gyermekklinikát, mert gyerekként nővér voltam a nyári szünetekben, és a gyermekklinikát is úgy akartam ábrázolni, hogy ott nap süt, hogy ott mindenki a gyerekekért van. Tehát egy épületet ábrázol, ami lehet, hogy csak egy homlokzat, de nekem tele van történettel.”
Tiszteletadás Szent-Györgyi Albert előtt
A kiállításon Szent-Györgyi Albertről készült festmény is látható. Sonkodi Rita elmondja, hogy nem a megszokott portré megfestése volt a célja, hanem a tudós „hihetetlen színes egyéniségét” szerette volna megragadni. Ehhez Szent-Györgyi személyes tárgyait, mint az írógépét, motorját és Philips rádióját is felhasználta inspirációként, sőt, a rádiót egy gyűjtőtől kapta meg a műterembe. Ez a megközelítés rávilágít a művésznő kutatómunkájára és arra a törekvésére, hogy hitelesen ábrázolja a tisztelt személyiséget.
„Szentgyörgyiről már rengeteg portré készült, és nem is ez motoszkált bennem, hanem inkább azt a hihetetlen színes egyéniséget szerettem volna megfogni. Meg az ő dolgait ugye a mindennapi életben, az írógép, az a híres-neves motorkerékpár…”

A művész kötelessége a kutatás és a hitelesség
Sonkodi Rita hangsúlyozza, hogy realista festőként kötelessége alaposan utánajárni a témáinak. Legyen szó egy épületről, egy ikonikus személyről vagy egy templomi oltárképről, a hitelesség számára kiemelten fontos. Ez a kutatómunka nem csupán a tárgyak pontos ábrázolására terjed ki, hanem az adott témához kapcsolódó történetek és kontextus megismerésére is.
„Tehát ilyenkor a festőművész nem rest, hogy utána olvasson, sőt kötelessége? Kötelességem. Én egy realista festő vagyok, persze a saját eszközeimet hozzáadom, de azért nagyon fontos, hogy az úgy is nézzen ki.”
A festészet mint személyes újraélés és örömforrás
Sonkodi Rita a festészetet nem csupán egy szakmának, hanem egy mélyen személyes folyamatnak tekinti, amely lehetővé teszi számára, hogy újraélje és kifejezze érzelmeit, legyen az boldogság, öröm vagy bánat. A festés során új embereket és világokat ismer meg, és olyan példaadó személyiségekkel kerül kapcsolatba, mint Klebelsberg Kuno, akinek a Szegedi Dóm és az Árkádsor megépítésében játszott szerepét méltatja.
„Nekem mindig a mesterem mondta, hogy a festő az egy önző lélek, mert semmi mást nem csináltunk, csak mindig önmagát mintáztuk. Tesszük ugyanazt a boldogságunkat, vagy örömünket, vagy bánatunkat, újraéljük az ecsettel.”
Sonkodi Rita „Egyetem az ecsettel” című kiállítása nem csupán a Szegedi Tudományegyetem emblematikus épületeinek művészi ábrázolása, hanem egy mélyen személyes tisztelgés a művésznő családi öröksége, az egyetem és a nagy elődök, mint Szent-Györgyi Albert és Klebelsberg Kuno előtt. A kiállítás képei mögött gazdag történetek és a művésznő alapos kutatómunkája rejlik, amelyek együttesen teszik a tárlatot különlegessé és emlékezetessé az egyetem centenáriumi ünnepségeinek keretében. A Kossuth Rádió interjújából egyértelműen kiderül, hogy Sonkodi Rita számára a festészet nem csupán egy vizuális kifejezésmód, hanem egy eszköz a múlt megértésére, a jelen megélésére és a személyes kapcsolatok ápolására is.