Makó - Itthon-Otthon és a Natura Művésztelep
2024-08-15 Sonkodi Ritát kérdezi Tráser László a Mária Rádióban a „Méltósággal távozni” és az „Itthon-Otthon” című kiállításairól
Sonkodi Rita festőművész neve egyre ismertebbé válik a kortárs magyar művészeti szcénában, különösen az olyan mély érzelmi és filozófiai témákat feldolgozó kiállításai révén, mint az „Itthon-otthon” és a „Méltósággal-távozni”. E két téma köré épülő beszélgetésére 2024. augusztus 15-én került sor a Mária Rádióban, amely során a művésznő betekintést nyújtott alkotói világába és gondolataiba.
Az „Itthon-otthon” koncepciója Sonkodi Rita művészetében a haza és az otthon közötti finom különbségeket vizsgálja. A művésznő számára az „itthon” nem csupán egy földrajzi helyet jelent, hanem egy mélyebb, érzelmi kötődést is, míg az „otthon” inkább a személyes tér, ahol az ember önmaga lehet. Ez a kettősség gyakran megjelenik alkotásaiban, ahol a tájképek és belső terek ábrázolása révén próbálja megragadni e fogalmak közötti kapcsolatot.
A „Méltósággal-távozni” témakörében Sonkodi Rita az elmúlás és az élet végi méltóság kérdéseit boncolgatja. Műveiben gyakran jelennek meg olyan szimbólumok és motívumok, amelyek az élet körforgását és az emberi lét végességét hivatottak kifejezni. A művésznő szerint fontos, hogy az emberek szembenézzenek az elmúlás gondolatával, és megtalálják a módját annak, hogy méltósággal és békével búcsúzzanak az élettől.
A Mária Rádióban elhangzott beszélgetés során Sonkodi Rita kiemelte, hogy művészetével szeretné felhívni a figyelmet ezekre a fontos kérdésekre, és párbeszédet kezdeményezni a társadalomban az élet és halál témáiról. Alkotásai nem csupán esztétikai élményt nyújtanak, hanem mélyebb gondolkodásra is ösztönöznek, arra késztetve a nézőt, hogy saját életét és értékrendjét is újragondolja.
Sonkodi Rita művészete tehát hidat képez a hagyományos és a kortárs művészeti irányzatok között, miközben olyan univerzális témákat dolgoz fel, amelyek minden ember számára relevánsak. Az „Itthon-otthon” és a „Méltósággal-távozni” témakörei révén a művésznő arra ösztönöz minket, hogy mélyebben elgondolkodjunk saját életünk értelmén és azokon az értékeken, amelyek igazán fontosak számunkra.
Sonkodi Rita rádióbeszélgetése betekintést nyújt egy mélyen hívő és elkötelezett művész életébe, akinek munkásságát jelentős mértékben meghatározza a gyermekkori családi örökség, a hit megélése és a vallási témák iránti vonzalom. A beszélgetésből kiderül, hogy a művészet számára nem csupán önkifejezés, hanem egyfajta szolgálat és tisztelgés is a nagy elődök és a spirituális értékek előtt. Jelenlegi munkája Kosztolányi Dezső szavaival való szembenézés pedig új kihívásokat és inspirációt jelent számára.
A Hit gyermekkori megélése és hatása
Sonkodi Rita hangsúlyozza, hogy a hitet nem tanulták, hanem a mindennapi élet szerves részeként élték meg, különösen nagymamája példáján keresztül.
„olyan világban éltem és születtem bele, ahol a hit nem volt kimondva, hanem csak úgy megéltük folyamatában, minden étkezésben, minden cselekedetünkben.„
Nagymamája, aki orvosként dolgozott Makón, reggelente templomba járt, majd gyógyított, a művésznő számára a hit és a segítségnyújtás természetes egységét képviselte.
A vallási szimbólumok (feszület, Szűz Mária kép) a nagymama környezetében állandóak voltak, ami a gyermek Ritára mély benyomást tett anélkül, hogy a vallás gyakorlása kötelező lett volna.
„Soha nem cipelt templomba, soha nem volt kötelező misére járni. De amikor az ember valahol jól érzi magát, akkor az a legfontosabb. És én jól éreztem magamat. Én is úgy próbáltam a gyerekeimet nevelni, hogy a legjobb nevelés talán a példaadás.”
A családi misék békés és csendes együttlétei a művésznő szerint áldást jelentenek a mai zavaros világban.
„De mikor ott ül négy ember – a család: a férjem és a két gyerek, és egy padban egy szép órát békében, csöndben, Isten házában, békességben eltölt. Az szerintem egy olyan áldás, ami egyszerűen semmihez nem fogható. Az a békesség, mikor van a mai világban, ebben a zűrzavaros és teljesen elveszett világban egy olyan óra, amikor koncentráltan csak ülünk és egymás mellett ülünk.”
A Hit és a Művészet összefonódása
Sonkodi Rita úgy érzi, hogy a vallásos témák önkéntelenül találják meg és ezekben talál kapaszkodót.
„És nekem a hít nagyon sokszor a művészetben is úgy jelenik meg, hogy ez nem tudatos. Olyan témák és olyan történetek találnak meg, amelyek valahogy önkéntelenül mindig arra vezetnek, amibe lehet kapaszkodni.”
A hit útravalóként és otthonról hozott értékrendként jelenik meg az életében, amit szeretne továbbadni. A jó példaadás fontosságát emeli ki a nevelésben.
Megtiszteltetésnek érzi, hogy vallási témákat festhet, különösen Isten házában, mivel ezek a képek imádság tárgyai lehetnek, ami nagy alázatot és felelősséget követel a művésztől.
„Engem ezek a vallási témák megtaláltak, és szerintem egy festőnek ennél nagyobb megtiszteltetés nincs. Ez óriási alázatot kíván meg egy festőtől, hogy Isten házában festhessen, mertogy ezek a képek előtt emberek fognak imádkozni. Ha jó a kép, akkor imádkoznak, ha nem jó, akkor nem. És ez szerintem felelősség egy egy festő számára.”
Korai sikerek és a vallási témájú megbízások sora
Már egyetemistaként oltárkép megrendelést kapott, ami kezdetben megijesztette.
Ezt követően számos jelentős vallási témájú megbízást kapott, mint Keresztelő Szent János, Szűz Mária, a Stációk, Szent Erzsébet és Szent László oltárképei.
Később olyan meghatározó személyiségek oltárképeinek megfestésére kérték fel, mint Kalkuttai Szent Teréz anya, amit nem véletlennek, hanem „megírtnak” érez. Ezek a felkérések nagy erőt adnak neki.
Családi örökség és inspiráció Mindszenty József témájában
A Mindszenty József, Magyarország utolsó hercegprímásának története a Marosmenti Művésztelepen töltött idő alatt kezdte foglalkoztatni.
Ebben a témában való elmélyüléshez a nagyszüleihez való visszakanyarodás is hozzájárult, akik Makón éltek orvosként, és gyakran fogadtak papokat otthonukban.
„és ehhez is a nagyszülőkhöz kell visszakanyarodnom, mert ők Makón voltak orvosok, a nagymamám, nagypapám, és nálunk nagyon sokszor a nappaliban papokat láttak vendégül. Nagyon kedves emberek, mindig tele volt a ház ismerősökkel, csak egy csésze fekete mellett jót beszélgettek.”
A nagymama mesélt Mindszenty makói látogatásáról és a művésznő az emlékére felszentelt szobáról.
Sonkodi elkezdte festeni a Mindszentyhez kapcsolódó emlékeket (reverenda, Biblia, térdeplő), amelyeket a makói emlékszobában látott. Ezek a témák „jól esnek” neki és erőt adnak számára, mivel megismerheti olyan inspiráló emberek életútját, akik hitükért sokat szenvedtek.
„biztos vagyok benne, hogy nem tudtam, hogy én egyszer is Mindszenty-ről fogok bármit is festeni, de ezek a témák engem megtalálnak, és a legnagyobb örömmel teszem. Én így tisztelgek ezek előtt az óriási emberek előtt, és én ettől leszek erősebb, és ettől kapom a legtöbbet, mert ilyen életutakat ismerek meg, hogy a hite mellett és hite miatt mindent feláldoz. …Aki életének több mint a felét börtönben, zárkában, fogságban, háziőrizetben kell töltse a hite miatt. Hát ezek a csodálatos dolgok.”
Inspiráció Kosztolányi Dezső 10 szavából
Sonkodi a Marosmenti Natura Művésztelepen egy új projektben vesz részt, amelynek témája Kosztolányi Dezső szerinti 10 legszebb magyar szó.
A feladatot, hogy képzőművészként ezekhez a szavakhoz kapcsolódó alkotásokat hozzon létre (festmény, szobor, grafika), rendkívül nehéznek találja.
„Úgyhogy én idestova két hónapja ezzel kelek, fekszem, úgyhogy rettenetesen nehéz. Nagyon nehéz. 10 olyan szót, főleg úgy, hogy én már Kosztolányit nagyon sokszor olvastam, mert hogy nagyon szeretem a nyugatosok világát, és egy időben Kosztolányitól kezdve az összes nyugatosnak a tárgyait festettem.”
A kiválasztott szavak („vér, szív, anya, gyöngy, kard” stb.) gyönyörűek, de a művészi megvalósítás egyensúlyt igényel.
Egy személyes családi szomorú történet is segíti őt abban, hogy ezt a nehéz időszakot feldolgozza és erőt merítsen a festéshez. A méltósággal búcsúzás megrázó, de mégis felemelő élménye hatja át mindkét kiállítását, de különösen a „Méltósággal távozni” címűt.
„Ez hozzásegít, hogy én most lemegyek a műterembe és festek, mert ezt ez abban erősít meg, hogy igen, holnap föl fog kelni a nap.”
Összegzésül
Sonkodi Rita Mária rádióbeszélgetése betekintést nyújt egy mélyen hívő és elkötelezett művész életébe, akinek munkásságát jelentős mértékben meghatározza a gyermekkori családi örökség, a hit megélése és a vallási témák iránti vonzalom. A beszélgetésből kiderül, hogy a művészet számára nem csupán önkifejezés, hanem egyfajta szolgálat és tisztelgés is a nagy elődök és a spirituális értékek előtt. Jelenlegi munkája Kosztolányi Dezső szavaival való szembenézés pedig új kihívásokat és inspirációt jelent számára. A beszélgetés fő fonalát az „Itthon-otthon” és a „Méltósággal távozni” kiállítások háttere adja, de komoly szellemi utazást tesz nagyszülei makói házába is.